Tényleg lopott ötlet a Facebook?

Jelenleg a Facebook a világ legnagyobb közösségi oldala 2.3 milliárd aktív felhasználóval. Aktív felhasználónak az számít, aki legalább egyszer bejelentkezett az oldalra az elmúlt 30 napban. Hogyha a cég összes termékét nézzük, beleértve a WhatsAppot, az Instagrammot és a Messengert is, akkor ugyanez a szám 2.7 milliárd.  Az 1 milliárdos álomhatárt még 2012-ben lépték át és 2017-ben sikerült duplázniuk. A felhasználók legnagyobb része az Egyesült-Államokban, Indiában és Indonéziában él. A leggyakoribb korosztály pedig a 25 és 34 éves közöttiek. Szintén elképesztő adat azonban, hogy a napi aktív mobilos felhasználók száma is jóval 1 milliárd fölött van.

Sokan süllyedő hajónak tartják a Facebookot, azonban ők nagyot tévednek. Bár lassul az újonan regisztrálók növekedése, továbbra sem állt meg és az aktív felhasználók is évről évre többen vannak. Minden másodpercben 5 új ember regisztrál fel. Az oldal marketing megoldásai kihagyhatatlan a cégek számára és az Instagram, illetve a WhatsApp szárnyalását senkinek se kell talán bizonygatni, melyek közül mindkettő a cég tulajdonában van.

A közösségi oldal megalapításának igaz története nem minden ponton egyezik a Social Network – A közösségi háló című filmben elmondottakkal. A Hollywood-ban legyártott történet szerint az alapító célja egyedül az volt, hogy létrehozzon egy eszközt, amivel nőkkel lehet randizni. Mark Zuckerberg egy a Die Welt am Sonntagnak adott interjújában elmondta, hogy az igazság nagyon távol áll ettől. Többször is egyértelműen elhatárolódott a filmtől és a könyvtől. Mindig kiemelte, hogy nem nyilatkozott az íróknak és a szerkesztőknek, mert a céljuk egy minél érdekesebb történet megírása volt, ami nem mindig tükrözi a valóságot. De mégis akkor mi igaz és mi nem? Tényleg ellopta valakinek az ötletét? Igyekszünk mindent összefoglalni.

A Facebook megalapítása idején már volt barátnője, Priscilla Chan, aki azóta a felesége is, úgyhogy közel sem volt célja, hogy csajozhasson az oldallal. Sokkal inkább a szenvedélye hajtott, Mark ugyanis megszállottan szerette az internetet. Úgy gondolta, hogy a Google tökéletes keresésre, a Wikipedia pedig új ismeretek szerzésére, azonban van egy rés, ami még teljesen üres. Nem volt egy olyan eszköz, amivel más emberekről lehetett információkat megtudni és ez lett később a Facebook.

Nem ez volt azonban az első projektje. A filmben elhangzottak igazak, valóban gyártott korábban Synapse néven plug-int a Winamp nevű MP3 lejátszóhoz, ami képes volt kiiesmerni a felhasználók zenei ízlését. Olyan cégek akarták megvenni a programot, mint a Microsoft vagy az AOL, Markék azonban visszautasították a 2 millió dolláros ajánlatot és inkább feltöltötték ingyen. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy később megpróbálkoztak vele, hogy mégis eladják azonban akkora már nem kaptak elég jó ajánlatokat.

Zuckerberg azt mondta, hogy nem tudta hogy hogyan fogja megvalósítani a Facebookot, ezért csak kisebb, általa megvalósíthatónak vélt elemeket fejlesztett le először. Az első ilyen program a Coursematch volt, amiben az emberek megjelölhették, hogy milyen tanórákat vettek fel és ezt mások is böngészhették. A Facematch nevű programot, amit a filmben bemutatnak valóban megcsinálta, de állítása szerint csak egy pranknek szánta. Az oldal randomizáltan rakott egymás mellé két, az egyetemen tanuló nőt és a látogatók megszavazhatták, hogy melyikük néz ki jobban. Szerencsére nem csinálták meg eredeti ötletüket, mely szerint állatokat akartak a nőkhöz hasonlítani. Marknak a Harvard fegyelmi bírósága előtt kellett felelnie tettéért. Bár a film szerint a hálózat omlott össze, valójában a Harvard kapcsolta ki Mark internet elérését, mert túl nagy terhelést érzett a rendszer. 4 óra alatt 22 ezren próbálták ki a weboldalt.

Mark egyik legnagyobb problémája az volt, hogy túl sok időt töltött programozással és emiatt nem járt órákra se. Eredetileg ezt szerette volna megoldani a Facebook segítségével és itt jött rá, hogy milyen nagy ereje van a közösségnek. Elmondása szerint egy művészettörténeti órán használta először a fejlesztését. A tantárgy végén egy esszét kellett írni, a tanár által kiválasztott művészeti alkotásokról. Mivel amikor részt vett az órákon, akkor se igazán figyelt ezért nem sokat tudott hozzászólni a feladathoz. Rájött, hogy bajban van, hiszen ötlete sincs róla, hogy kell megírnia egy ilyet.

A probléma megoldására egy általa csak tanulássegítő eszköznek hívott programot fejlesztett, ami különböző alkotásokat mutatott a felhasználóknak, akik értékelhették azokat. Kiküldte a programot az órára járók e-mail listájára és mindenki leírhatta a véleményét az adott festményről vagy szoborról. Az adott évben adott pontszámok magasabbak voltak, mint korábban valaha és Mark pedig megúszta a dolgozatírással járó fáradalmakat.

Zuckerberg azt mondja, hogy legalább 10 különböző, ehhez hasonló projektet valósított meg, amíg a Harvardon tanult. Úgy gondolta, hogy ezeket az eszközötket kell egybegyúrnia és létre kell hoznia egy platformot, ahol az emberek megoszhatják, amit szeretnének az emberekkel, akik körülöttük vannak. Így született meg a Facebook első verziója, amit összesen csak két hét volt lefejlesztenie, ugyanis sok mindennel kész volt már korábban. Amikor elindította az oldalt, ötlete se volt még róla, hogy egy több 100 milliárd dollár értékű cég jön létre belőle.

Az alapítók leginkább a szobatársai voltak, Dustin Moskovitz és Chris Hughes. Emellett jó barátja, Eduardo Saverin szállt még be, leginkább pénzzel. Egymás között osztották meg a fejlesztési, az adminisztratív és az egyéb feladatokat. Eduardo Saverin eredetileg 1000 dollárt adott a projektre, amihez Zuckerberg szintén 1000-et rakott hozzá, amiért cserébe 30-70 arányban osztották el a tulajdonrészeket. Nem sokkal később annyira megnövekedett a forgalmuk, hogy úgy döntöttek még 10 000 dollárt raknak be a cégbe. Később az új szereplők megjelénésével az arányok folyamatosan változtak.

Sokan azt gondolják, hogy az eredeti oldal, a The Facebook bal felső sarkában Mark Zuckerberg arca volt látható, azonban az Al Pacino fényképe volt. Az oldal kezdeti sikerei után, 2004-ben Mark valóban kilépett az egyetemről és Palo Altoba ment, hogy ott dolgozzon tovább a projektjén.

Pontosan emlékszik még arra az estére, amikor elindította az oldalt. Egy barátjával pizzázni mentek és arról mesélt neki, hogy nagyon örül neki, hogy már működik a projektjük, mert sokat segít majd az egyetemi közösség fejlesztésén, de biztos benne, hogy ezt valaki világméretű szinten is megcsinálja majd egyszer.

Ekkor még egyáltalán nem gondolta, hogy ez ő lesz majd és nem is volt semmi ehhez hasonló célja. Úgy gondolta, hogy ez csak egy lokálisan működő oldal lesz, ami néhány egyetemista mikroprojektje. A mai napig felteszi magának a kérdést, hogy miért Ő csinálta meg és hogy lehet, hogy rajta kívül senki más nem épített fel ilyen oldalt. Véleménye szerint sok-sok apró akadályt kellett elhárítani, aminél más megállt volna. Sokan azt mondogatták neki, miközben építette az oldalt, hogy csak fiatalok fogják használni és sose fog pénzt termelni, vagy hogy lehet hogy bejön az Egyesült-Államokban, de biztosan  nem fogja tudni kivinni onnan.

Mivel hihetetlenül fiatalon kellett megbírkóznia egy cég vezetésének a a nehézségeivel, így kötődnek vicces történetek a nevéhez. Igaz, hogy korábban volt, hogy pizsamában ment tárgyalni, azonban ezt állítólag többször is megbánta már. Társalapítója, Sean Parker javaslatára ment el egy befektetési alaphoz pizsamában és arról tartott előadást, hogy miért nem érdemes befektetni a cégükbe. Természetesen az alap nem is tette. Később azonban Parker hozta össze Markot az első angyalbefektetővel, aki be is szállt a cégbe és ezen kívül is rengeteget segített a Facebook korai időszakában. Oda valószínüleg már nem pizsamában ment.

Érdemes azonban visszatérnünk a történet elejére. A Facematch sikere gyorsan terjedt a Harvardon és ekkor keresték meg Markot a Winklevoss ikrek a ConnectU ötletével. Mark az oldal fejlesztését sosem fejezte be viszont ezalatt elkészült a Facebookkal ezek tények. Ahogy az is igaz, hogy soha egyetlen bíróság se mondta ki, hogy a Facebook lopott öltet lenne. Bár az első verziója néhány funkciója valóban hasonlóan működött, mint a ConnectU, azonban nem volt teljesen ugyanaz és más logika mentén épült fel. A ConnectU célja az volt, hogy elit kört építsen fel a Harvard hallgatói számára, amihez az egyedi e-mail címüket használták volna fel. Ebben a modellben nem volt benne a világméretű terjeszkedés potenciálja és kérdéses, hogy a cégalapítók képesek lettek volna felépíteni egy ekkora vállalatot. Az azonban, hogy Mark Zuckerberg inspirálódott az ötletből, vitathatatlan.

Az ikrek és társuk, Divya Narendra egyértelmű lopásként élték meg a történetet és egészen 2008-ig tárgyaltak a Facebook ügyvédjeivel. Végül peren kívül állapodtak meg és 65 millió dollárt kaptak készpénzben és részvényekben. Az ikrek valóban élsportolók voltak és eveztek is a 2008-as pekingi olimpián. Legutóbb a kriptovaluta láz idején került be a nevük a sajtóban, ugyanis befektetési alapjuk sokat keresett a boomnak köszönhetően.

Divya Narendra megalapította a SumZero.cm nevű oldalt, ami egy olyan online közösség, ahol a befektetési szakemberek megoszthatják a tudásukat.

Az eredeti alapítócsapat már közel sem teljes. Dustin Moskovitz 2008 végén elhagyta a céget és társalapítóként kezdett el dolgozni egy Asana nevű cégben. A vállalat feladatmenedzsment szoftvert fejleszt, ami abban segít, hogy ellenőrizhető legyen egy csapat tagjainak a teljesítménye. A kapott eredményekből a program képes megmondani, hogy szükség van-e meetingre vagy nincs.

Chris Hughes elhagyta a Facebookot 2007-ben és Barack Obama online kampány csapatában kezdett el dolgozni. 2010-ben alapította meg a Jumo.com-ot, ami embereket köt össze nonprofit szervezetekkel az érdeklődésük alapján. A Facebookról szóló filmből szinte teljesen kihagyták.

Eduardo Saverin rossz viszonyban távozott a cégtől, azonban erről kevés megbízható információ áll a rendelkezésünkre. 2009-ben még be is perelte a céget. Neve azóta visszakerült a társalapítók listájára és 10.3 milliárd dollárra becsülik a magánvagyonát.

Sean Parker is elhagyta már a céget. Legutóbb a Chatroulette.com oldallal kapcsolatban merült fel a neve, ami élő videochatben köt össze embereket a világ legkülönbözőbb országaiból. A chat program mellett a Spotify egyik korai befeketője is volt, azonban nemrég elhagyta a céget.

Az egyetlen biztos pontnak a cégben Mark Zuckerberg tűnik, aki minden feszültség és probléma ellenére is az elmúlt 15 évben töretlenül építi a világ legnagyobb közösségi oldalát és a mögötte lévő céget.

Borítókép: pxhere.com

Légy tagja exkluzív közösségünknek membership

Ajánlott cikkek

Ez volt minden idők legdrágább hamburgere a Mekiben

EZÉRT LAKIK SOK GAZDAG MONACOBAN

Így tarts tökéletesen egy borospoharat

Ezekkel a munkákkal kereshetsz sokat otthonról